Üdvözöllek! Először is, köszönöm, hogy vállaltad az interjút! Fordító vagy ugye, mióta tevékenykedsz ezen a téren? Valamint, mi volt a legelső munkád?

Helló, én köszönöm, hogy megkerestél miatta. Fordító, lektor, szerkesztő, formázó és még sok egyéb egyben, hisz amit Amoriból látni, az javarészt az én munkám. Körülbelül fél éve lett egy lektorom, van egy társam, aki a weboldallal segít, és persze Nanami, aki többek között a facebook-os posztokért felelős és közösen ügyködünk a Nihamori magazinon is. Először csak saját használatra fordítottam és baráti körnek, és ha jól emlékszem 2009 körül volt ez. Hivatalosan persze én is csapatban kezdtem, az elsőnél alapító tag is voltam és a Chihayafuru 2. évada volt az első projektem, amiért egy másik csapat rögtön le is támadott minket. Amori-senpaiként pedig 2 éve „dolgozom”.

Milyen műfajokat részesítesz előnyben? Illetve, mi alapján döntöd el, hogy milyen animéken fogsz dolgozni?

Ritka az, hogy olyan animét viszek, ami az én stílusom. Gyakran inkább olyanokat vállalok el, amikre igény van, ezért is van az első pillanattól kezdve lehetőség a kérések beküldésére az oldalamon. A kedvenceim közé tartoznak a romantikus vígjátékok és a horror animék például, és amíg az elsőre már volt példa a projektjeim között, a másodikra nem igazán. Körülbelül 1 hónappal az új szezon előtt szoktam kiválasztani a projekteket, de addigra mindig kapok pár ajánlást rajongóktól. Elsőként persze ezeket futom át, megnézem milyen az alaptörténet, hogy kiktől várható hozzá forrás, illetve, hogy tervezi-e más csapat vinni, akik tudom, hogy minőségi fordítást adnak ki belőle és ha mondhatom így, jó időt futnak.

Milyen munkálatokkal jár egy anime rész? Mennyi időbe telik ez neked?

Az első és a legidőigényesebb mindenképpen a formázás. Addig el se kezdek egy fordítás, amíg nincs meg a megfelelő formázás hozzá. Ehhez mindig előre megnézem az első részt és próbálom a hangulathoz, a történethez és a szereplőkhöz igazítani a formázást is. Hogy mennyi idő ez? A formázás az mindig eltérő, és csak az első résznél kell megcsinálni, hisz később egyszerűen másolom. De a fordítás maga egy 24 perces rész esetén maximum 45-50 perc. Hiszen közben gyakran a japán szinkron alapján kell javítani az angol forrást, és nem csak a megszólításoknál vagy neveknél.

Gondoltál arra, hogy egy csapat tagja legyél?

Már említettem, hogy én is csapatnál kezdtem, az elsőből a kevés időm miatt léptem ki. Aztán besegítettem még pár csapatnak és végül a Chihana-nál kötöttem ki. Ott tanítottak meg igazából a programok használatára, a formázás alapjaira és az égetésre is. Két főnököm volt Mikurin és BakaNeko, BakaNekoval még ma is tartom a kapcsolatot. Mindketten örömmel dörgölik néha az orrom alá, hogy a csapatban állandóan csak ígérgettem, viszont piszok lassan haladtam. Talán csak pár hónap kellett hozzá, hogy rájöjjek, nem tudok csapatban dolgozni, inkább magányos farkas vagyok. Azt hiszem ezt is jól bizonyítja az oldalam és a mostani munkagyorsaságom.

Hogyan állsz a csapatokhoz és az egyéni fordítókhoz?

Csapatot többet, egyéni fordítókat nem nagyon ismerek. Persze mindkét verziónak megvan a maga előnye és hátránya, hiszen a csapatokban mindenkinek megvan a maga feladata, nem egy embernek kell minden munkát elvégeznie. Egyéni fordítóknál persze több a munka, viszont pontosan tudod mivel mikor leszel készen, nem kell más munkájára várni és te határozod meg a minőséget is. Vannak, akik csapatban dolgoznak jobban, én valahogy mindig a saját utam járom inkább.

Mit gondolsz, mennyi ideig fogsz még a fansub világában munkálkodni?

Terveim szerint még nagyon sokáig, mert élvezem. Sok támogatást is kapok, ami erőt ad ahhoz, hogy folytassam. De mindig is az volt a célom ezzel az egésszel, hogy ne csak egy újabb fordító legyek a tömegben, hanem egyfajta közösséget is kiépítsek. 2 év alatt odáig jutottam, hogy sokan napi szinten írnak nekem és támogatnak, próbálnak emberként is megismerni és többen kérték, hogy tartsak találkozókat. Most az őszi conra is tervezek pont egyet, remélem sok emberrel találkozhatok majd.

Most egy kicsit térjünk el a fansub témától. Vannak kedvenc animéid? Mesélj egy kicsit róluk. Gondolok itt arra, hogy hogyan ismerted meg azokat és miért lettek a kedvenceid?

Huh, nagyon sok kedvencem van, gyerekkorom animéi voltak az Inuyasha, Slayers, Tsubasa kapitány, YuYu Hakuso és még sorolhatnám. Persze ezeket a hétvégi gyerekprogramok ismertették meg velem a tévében. Mostanra annyi animét láttam, hogy összeszámolni is nehéz lenne, de ha valaki a kedvenc animémre kíváncsi, ami rögtön eszembe jut az a Kamisama Hajimemashita, a Skip Beat és persze a Kaichou wa Maid-sama. Saját fordításaim közül pedig egyértelműen az Akagami no Shirayukihime és a Fukumenkei Noise. Remélem, hogy mindkettőnek lesz még folytatása.

Van valamilyen hobbid, amit szabadidődben csinálsz?

Az egyetem-fordítás-munka triója mellett nincs túl sok szabadidőm, de amikor csak tehetem, írok. Általános iskolás korom óta írok verseket, regényeket, novellákat és gyerekkori álmom, hogy újságíró legyek. Most is több regényemen dolgozok és korábban több anime ihlette történetet is vezetem blogokon.

Cosplay és Con. Jársz erre a rendezvényre? Bújtál már bele valamelyik kedvenc karaktered bőrébe?

Az idei őszi lesz a negyedik conom és igyekszem egyre többre elmenni. A másik ilyen találkozó az OSzAKE, amit Debrecenben szoktak megrendezni, igyekszem oda is minden éven eljutni. Eddig csak egy conon bújtam cosplaybe, mindkét nap másba, hisz úgy az igazi. Szombaton Amane Misa voltam és még engem is meglepett mekkora sikerem volt, ami sajnos nem mondható el a vasárnapi Oosaki Nana cosplayemről. Mindkettő teljesen saját készítésű volt, leszámítva a parókát. Talán ezért is lett ilyen felemás az eredménye.

Van valamilyen animés ereklyéd? (Figura, poszter, manga vagy más egyéb tárgy.)

Nem vagyok valami nagy gyűjtögető, manga is csak a DramaCon pihen a polcomon, és neki köszönhetem, hogy eljutottam az első conomra. Figurákat és poszterek nem gyűjtök, viszont minden eddigi szezonos nyereményjátékom kitűzője megvan nekem is. Ez afféle emlék nekem, hisz ez mutatja, hogy hány szezont vittem már végig és azt is, hogy hány nyereményjáték és boldog nyertes volt már. És persze még a conos karszalagok azok, amik felkerültek a kis falamra.